Mégsem a leggyorsabb a nyerő?

2021.01.23

MÉGSEM A LEGGYORSABB?

Sokáig hitték azt, hogy a leggyorsabb és legerősebb hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, aki pedig úgymond csak passzív résztvevője a történetnek. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Nem a hímivarsejt hatol be erővel, hanem az egyesülés pillanatában a petesejt nyílik meg. De nem akárkinek. Annak az egynek fog megnyílni, aki számára a legmegfelelőbb. A petesejt felületén foltokban Junonak keresztelt fehérje receptorok helyezkednek el. 

Ez a fehérje annyira rejtélyes, hogy a fogantatás pillanatában eltűnik, felszívódik, mintha sosem létezett volna. A hímivarsejtek feji részén szintén fehérje receptorok vannak amit Izumonak neveznek, és a hímivarsejtek tulajdonképpen ezt a fehérjét, a Junot keresik a petesejt felületén, hogy hozzá tudjanak kapcsolódni. Amikor ez a két fehérje találkozik, és illeszkednek egymáshoz, kiváltják egymásból a megfelelő reakciót akkor, a petesejt megnyílik és magába fogadja a hímivarsejtet.A sejtek összejátéka és egymásra hatása határozza meg a fogantatást.

Ahogy a kiválasztott bejut, a petesejt abban a pillanatban lezár, megváltoztatja a külső hártyájának elektromos töltését és nem enged be több versenyzőt. A Juno pedig felszívódik a felületéről. A 23 apai és 23 anyai kromoszóma összetapad és együttesen létrehozzák az emberi élet legeslegelső sejtjét.Ez az egyetlen sejt az előfutára egy új életnek.

Ebben a pillanatban eldől a baba neme, hogy milyen színű lesz a haja, milyen színű lesz a szeme, milyen magas lesz, hogy visszahúzódó lesz, vagy domináns, hogy sovány testalkatú lesz vagy elhízásra hajlamos. Később a környezeti hatások és a nevelés nagy hatással lesz rá, és sok mindent befolyásol, de ebben a pillanatban, a jövője már körvonalazódott.

Majd elkezdődnek a sejtosztódások.

Valahányszor, amikor ennek a sejtnek az utódsejtjei kettéosztódnak, mindegyikik megkapja az eredeti alaprajznak a tökéletes mását. Ez azt jelenti, hogy a szüleink valamennyi tulajdonsága ott van bennünk a sejtjeink mélyén.