A hangok emléke

2019.06.12

A 16. héttől érzékeljük a hangokat, amiket eleinte nem tudunk megkülönböztetni egymástól, de ahogy telnek a hetek fokozatosan élesednek ki és különülnek el egymástól.
Eleinte az anya szervezetének hangjait halljuk - szívverését, emésztőrendszerének hangjait, a surranó vérének moraját, a légzését - majd fokozatosan egyre inkább érzékeljük a külvilágból érkező hangok is: a lépteit, a mozgását kísérő hangokat, ajtócsapódást, zenét stb.
Legtöbbet és legközelebbről a hangját halljuk, aminek érzékeljük a hanglejtését, ritmusát és dallamát.

Megfigyelték, hogy a születés pillanatától a babák sírása pontosan követi az anyanyelvük hangsúlyát. Míg a francia gyerekek sírása emelkedő, a németeké ereszkedő.
Tehát, már az anyaméhben tanulunk az anyanyelvünkről és megszokjuk a hangzását.

Az anya beszédéből azt is érzékeljük, hogy ha dühös, szomorú vagy éppen vidám és boldog.

A beszűrődő hangok által kapunk egy tudatalatti képet arról, hogy hová fogunk megérkezni.